Domborzat

Az Ukrán-Kárpátok a jelenkori geomorfológiai állapotát neotektonikus mozgások és denudációs folyamatok hatására érte el, amelyek után folyóvölgyek, kiegyenlített felszínek, eróziós és karsztformák jöttek létre. A pleisztocénben a legmagasabb hegyvidéki masszívumokon (Rahói-hegyek, Csornohora, Poloninai-hegygerinc) gleccserek jöttek létre. Itt glaciális maradványformák maradtak fenn: tómélyedések, moréna-sáncok, üledékkúpok stb. A megye területének csaknem 80%-át középmagas (600–1500 m) és alacsony hegyvidéki domborzat foglalja el. Síkvidéki domborzattal a Kárpátaljai-alföld bír. A hegygerincek elhelyezkedési iránya északnyugat–délkeleti (Izsák, 2012).

1.3. Éghajlat

A változatos domborzati viszonyok Kárpátalján a kis területi kiterjedés ellenére változatos éghajlati viszonyokat eredményeznek. A megye síkvidéke a nedves kontinentális éghajlattípushoz tartozik, a Kárpátokra pedig ennek a hegyvidéki változata jellemző. Télen, időnként, a Kárpátok védőhatása ellenére, betörnek ide a sarkvidéki légtömegek, hideg száraz időjárást eredményezve. Nyáron viszont előfordul, hogy a trópusi szárazföldi (szaharai) légtömegek érik el a térséget, forró, száraz időjárást alakítva ki (Baranyi, 2009).

1.4. Vízrajz

Kárpátalja vízkészletekkel való ellátottsága jónak minősíthető. A vízkészletek bősége a megye nagyobb, hegyvidéki részének a csapadékbőségével (évi 1000-1500 mm) függ össze, ami biztosítja az utánpótlást mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek számára.

A felszíni vizek köréből a folyóhálózat tűnik ki gazdagságával, ami elsősorban az erek és patakok Kárpátokat jellemző sűrű hálózatában nyilvánul meg. A 10 km-nél hosszabb folyókból 142 van, a rövidebb vízfolyások számát 2 – 9 ezerre teszik A felszíni lefolyás megyei átlagértékét különböző források évi 576-625 mm-re becsülik, azaz 1 km2-ről évente ennyi ezer m3 víz folyik le (Herencsuk, 1981).

A folyók táplálásában a hólé, az esővíz és a felszín alatti vizek vesznek részt. A hólé táplálásban játszott fontos szerepének köszönhető a folyók rendszeresen jelentkező tavaszi áradása (Bodnár, 1987).

1.5. Talajadottságok

Kárpátalján 29 talajtípust különböztetnek meg (Németh, et al. 2003).

Ezeket fizikai és kémiai jellegzetességeik alapján további alcsoportokra lehet bontani. A talajtípusok között nagy különbség fedezhető fel a hegyvidéki és síkvidéki között. Az előbbi talajtípusok viszonylag fiatalok, vékonyak, és az ember gazdasági tevékenysége elősegíti erodálódásukat. Az utóbbi talajok az ősi és jelenkori folyóhordalékokon fejlődtek ki. A talajvíz közelsége a felszínhez a glejesedést, az erdőterületek a podzolosodást idéznek elő. A legelterjedtebb talajtípusok közé a barna hegyvidéki-erdei talaj, a barna podzolos talaj, a hegyvidéki barna-réti talaj és a podzolosodott glejes gyeptalaj tartozik (Herencsuk, 1981).

1.6. Növényzet

Kárpátalja legnagyobb növénytani értéke az erdő, amelynek területe (2. Térkép) az 1970-es évektől kezdve folyamatosan növekszik, területe ma már meghaladja a megye területének felét (56,8%) (Baranyi B. et al, 2010).

A síkvidéken az erdősültség mértéke 10% alatti. A hegyvidéken megfigyelhető a növényzet magassági övezetessége. Az előhegységi övezetben, amely 500 m tengerszint feletti magasságig húzódik, tölgyesek, gyertyánosok, bükkösök, rezgőnyár-égeres erdők terjedtek el. Az alacsony hegységi övezet különböző megvilágítású (expozíciójú) lejtőin 500–700 m tszf.-i 1000–1200 méterig (sőt 1350–1450 m-ig) a magas törzsű bükkösök, lucfenyves-bükkösök, gyertyános-bükkösök és tölgyes-bükkösök vannak többségben.

A lucfenyves övezetben, amelynek felső határa eléri az 1350–1500 métert, találhatunk tiszta fenyveseket és bükkös-fenyveseket. A Csornohorai- és Rahói-hegyek lejtőinek felső részét csak lucfenyőből álló erdők borítják. A szubalpesi övezetben 1600–1800 m-es tengerszint feletti magasságban borókafenyves, zöld égeres bokrok terjedtek el, rododendronnal, réti fű- és gyeptakaróval, helyenként foltokban luc- és jegenyefenyves erdők. Az alpesi övezethez sorolják a 1800 m tengerszint feletti magasságon felül füves és bokros társulásokat, amelyek foltokban terjedtek el a hegyvidék magaslatain (Zasztavecka, et al. 1996).

2. térkép: Kárpátalja erdővel borított területei (szürke szín – erdővel borított területek).

Forrás: Kárpátalja Atlasza 1991; Szerkesztette Molnár D.I.

2. Fakivágás és erdőfelújítás

2.1. Fakivágás

1. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A fakitermelés mértéke az utóbbi 10 évben nem változott. Az 1. ábrán látható adatok szerint 2007-ben volt legnagyobb mértékű fakitermelés, 2009-ben pedig vágták ki a legkevesebb fát.

2. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009.

2000-től minden évben fokozatosan növekedett az erdészeti kivágás mennyisége 2007-ig, amikor elérte a csúcspontját.

3. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009, 2010.

Az 3. ábránis jól megfigyelhető, hogy a felsorolt adatok közül a legalacsonyabb mutatóval a 2000. Év rendelkezik, amikor a fakitermelést csak 13,8 ezer hektáron végezték el. Ezzel együtt azonban csökkentek a megye területén elvégzett erdőültetési munkálatok is (Izsák T., 2012).

Az erdőgazdálkodási hivataloknak korlátozottak az anyagi lehetőségei a fakitermelési területek megtisztítására, újabb erdőültetvények telepítésére és ezeknek az erdőültetvényeknek gondozására. A szükséges pénzeknek csak 30–40%-a kerül a költségvetésbe (Ruscsak, – Pagyak, 2004) és ennek az összegnek is csak egy része kerül az erdőgazdaságokhoz.

2.2 Erdőfelújítás

4. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010.

Majdnem minden évben egyforma mennyiségű fát ültettek, 2009-ben volt a legkevesebb. 10 év folyamán nem látható eltérést. Jól látható, hogy az erdőfelújítás (4. ábra) messze elmarad a fakitermeléstől (3. ábra). Helyenként, szinte kopár hegytetők és hegyoldalak maradtak az intenzív fakitermelés következtében. Az erdő újratelepítését, a fakitermelési terület 50%-án végzik el, a terület másik 50%-án füves, bokros növénytársulások terjednek el (Komendar, V. 2008). A veszteségekhez a fakitermelés következtében megsérülő és elpusztuló fiatal facsemeték mennyisége is hozzájárul. Csak a nyári fakitermelés, fadöntés, fakiszállítás következtében pusztuló facsemeték részaránya eléri a 75%-ot (Hnyidenko, 1997).

Az egy hektárra számolt fanövekedés Kárpátalján 5,2 m³, vagyis a megye erdeiben évente 2,3 – 2,8 millió m³ faállomány növekedés figyelhető meg. A kitermelhető faállomány 1,3–0,8 millió m³, amelynek csak egy része (300–500 ezer m³) kerül kivágásra (Sztudenyak,– Krajilo, 2001).

1. táblázat

 
Összterület 1275,3 1275,2 1275,2 1275,3 1275,2
Erdők és más, fákkal borított területek 718,6 722,6 723,9 724,0 724,1

Kárpátalja földterületének szerkezetében folyamatosan gyarapodik az erdővel borított területek mérete. Az 1. táblázatban megfigyelhető, hogy az erdőkkel és más, fával borított területek 2000-től 2009-ig (10 év alatt) 5,5 ezer hektárral növekedtek (Izsák T., 2012).

3. Erdőtüzek Kárpátalján

Az erdővel borított területek csökkenéséhez kis mértékben közrejátszottak az erdőtüzek (5. Ábra) is. Évente átlagosan két bejelentett erdőtüzet regisztráltak (Izsák T., 2012).

2000-ben Kárpátalja területén 27 erdőtüzet regisztráltak, ami akkor 51 hektárt területet elpusztitot. De nem ekkor legnagyobb kárt okozott az erdőtüz. Hanem 2007-ben 65,3 ezer UAH-t ért az elpusztult fa. 2003-ban 7 eset történt meg, ami egy kicsivel kevesebb kárt okozott.

5. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010.

6. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010, 2011.

7. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010, 2011.


4. Faipar Kárpátalján

A megye korábban gazdag erdőkészleteire alapozva fejlődött ki az itteni erdő- és fafeldolgozó ipar. A legjelentősebb fakitermelő központok ma Kárpátalja keleti részén helyezkednek el, míg fafeldolgozó üzemek megyeszerte megtalálhatók. Az ágazat termékskálájának élén a különféle fűrészárúk, furnérlemezek, parketták és bútorok állnak, de az egyes termékcsoportok termelési mutatói az utóbbi években eltérően alakultak. Egyértelmű növekedést mutat például a különféle parketták és burkolólapok, valamint a fűrészárúk gyártása, míg fűrészporos lemezek előállítása az utóbbi négy évben gyakorlatilag teljesen megszűnt (1. táblázat). Több faipari termék esetében a termelés jelentős hullámzása figyelhető meg, ami elsősorban a hazai felvevőpiac instabilitásával és a kereslet ingadozásaival magyarázható (Fodor Gy., 2006)

Termék megnevezése
Fűrészáru, ezer m3 256,9 378,7 326,2 256,7 251,4
Ragasztott furnérlemez, m3
Kartonpapír, t 1,8 - - - -
Parketta, ezer m2 57,0 59,2 15,1 11,6 16,6

2. táblázat

A főbb faipari alágazatok össztermelésből való részesedése az ezredforduló utáni években komoly változásokat mutat. A legjelentősebb súlyponteltolódás a fűrészipar javára történt, amely immár a faipari értéktermelés négyötödét szolgáltatja. Habár összességében a fűrészipar termelése is csökken, a faiparon belüli részesedése mégis nő, mivel szinte az összes többi alágazat teljesítménye nagyobb ütemben esik (Baranyi B.et al, 2009).

8. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

A faipar számára vágják ki a legnagyobb mennyiségű fát. Kárpátalján legfejlettebb a fafeldolgozó ipar Ukrajnán belül, itt használják fel a legtöbb fát.

Kárpátalja legnagyobb erdőkombinátjait Rahón, Királymezőn, Szolyván, Huszton, Kőrösmezőn és Perecsenyben található. Ezek egyes üzemés gyáregységei számos előhegyi és hegységi településen vannak szétszórva. A fafeldolgozó üzemek közül a legnagyobbak Taracközön és Tiszaújlakon működnek, míg a legnagyobb bútorgyárak Munkácsra és Técsőre települtek (Zasztavecka, et al. 1996).

Furnér- és bútorgyártó kombinát termel még Ungváron, országos viszonylatban is jelentős favegyipari üzemek pedig Nagybocskón, Perecsenyben és Szolyván. Utóbbiak a fafeldolgozó ipar számos melléktermékéből állítanak elő metilalkoholt, különféle oldószereket, faszenet, ecetsavat, kámfort stb. Az erdő- és fafeldolgozó ipar Ukrajnán belüli elhelyezkedésére jelemző, hogy az országban ilyen favegyipari üzemből összesen öt van, ebből tehát három Kárpátalján. Ukrajnában egyedülálló a nagy hagyományokkal rendelkező Munkácsi Sílécgyár, amely többek között, az ukrán sí- és biatlon-válogatottat is ellátja kiváló minőségű futó- és lesiklólécekkel (Fodor, 2006).

A kivágott fa felhasználása során rönkből készül a legtöbb, a fűrészárúból pedig a legkevesebbet ( 9. ábra).

 

9. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.


10. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

Az ábrán látható adatok szerint növekedés volt megfigyelve 2000 és 2010 között időszakban, ami 2010-ben érte el a csúcsát.

11. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

12. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009,2010,2011.

4.1. Beregszászi járás

Beregszászi járásban az ipari ágazatok között a legjelentősebb a fafeldolgozás. Beregszászon található üzemekben és gyárakban előállítanak fűrészárut és fafeldolgozó-ipari termékeket (Baranyi B, et al 2009).

13. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai évkönyv, 2006, 2007, 2009.

A 13. ábrán látható adatok közül legalacsonyabb az erdészeti áruk mennyiségével a 2006-ban volt. Még az megfigyelhető, hogy csökkent az erdészeti áruk mennyisége.

14. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

A rönk mennyisége nem változot. De már a fűrészárúnak pedig nőtt a kitermelése, és a tüzifának pedig csökkent.

4.2. Huszti járás

Huszton található meg számos fafeldolgozó üzem (Baranyi, 2009).

A Huszti járásban nem egyenletes növekedési tendicát mutatott az áruk mennyisége.

15. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

2003-tól csökkent az erdészeti áruk mennyisége. Az adatok azt mondják, hogy a legmagasabb mutatóval 2007 év rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ekkor volt kitermelve a legtöbb fa.

16. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja.Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

A fűrészárú mennyisége a Huszti járásban fokozatosan nőtt, de a tüzifa és a rönk termelése pedig csökkenő tendenciát mutat.

4.3. Ilosvai járás

Az erdővel borított területek részaránya meghaladja a járás területének a felét. Faállományát a Kárpátalján legelterjedtebb fafajták alkotják: bükk, fenyőfélék, tölgy. A legjelentősebb iparvállalatok között meg lehet említeni az Eno-Dovhe Kft. Amelyhez Kárpátalján néhány gyáregység tartozik, főleg bútorgyártással foglalkozik (Baranyi B, et al 2009).

17. ábra Forrás: Kárpátalja.Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011

Az erdészeti áruk mennyisége összesen csökkent 2003 és 2010 közötti időszakban.

18. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

Az adatok szerint a rönk, fűrészárú és tűzifa mennyisége fokozatosan csökkent évről- évre.

4.4. Munkácsi járás

A térség fő ipari központja Munkács. A megyeszékhely termelésében a bútorgyártásás játssza a vezető szerepet. Jelentős még a Fischer cég munkácsi leányvállalata, amely sílécek és hokiütők gyártásával foglalkozik. Fontos szegmense a város iparának a bútorgyártás (Baranyi, 2009).

19. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztika könyv, 2006, 2007, 2009.

Az erdészeit áruk mennyisége 2003-tól fokozatosan növekedett, ami látszik a 19. ábrán.

20. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Mind három termék mennyisége fokozatosan növekedett a megadott adatok szerint.

4.5. Nagybereznai járás

A Nagybereznai járás erdősültsége 59%-os. A járás délnyugati részén a bükkösök dominálnak, az északkeletin a lucfenyves bükkösök. Az erdőterület 77,8%-át bükkösök foglalják el. A települések környezetében az erdők zömét kiirtották, a lejtőket legelőként és kaszálóként hasznosítják. Az ipar szerepe a járás gazdaságában nem meghatározó, az erdészeti part, valamint az arra települt faipart leszámítva, amelyek fő központjai a járási székhely, továbbá Csontos és Malomrét (Baranyi B, et al 2009).

21.ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

Nagybereznai járásban 2003-tól 2010-ig különböző mennyiségű erdészeti árut termeltek ki és csökkent az éveken keresztül.

22.ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A rönk és a tűzifa kitermelése a Nagybereznai járásban nem változott, de fűrészárúnak pedig növekedést mutatnak az adatok az ábrán.

4.6. Nagyszőlősi járás

A járás erdőterületei alig haladják meg a 10 ezer hektárt, ami az összterület 14%-a. A legelterjedtebb fafajta a tölgy (az erdőterületek 56%-a), a bükk (21%) és a gyertyán (11%). A Nagyszőlősi járásban a természetvédelmi oltalom alá tartozó objektumok száma 15, amelyek 2193 hektárt, az összterület 3%-át foglalják magukban. Közöttük két országos jelentőségű növényvédelmi terület található, a Fekete-hegy és a Gyulai-hegy rezervátum, amelyek 1997-től szerves részei a Kárpáti Bioszféra Rezervátumnak. Mindkét rezervátumban védett a helyi élővilág. Rajtuk kívül Salánk község közelében helyi jelentőségű védett területek is találhatók (Nagyerdő, 1,5 ha és a Borzsa-dűlő, 150 ha), ahol a Borzsa folyó ártéri tölgyesei a hozzá tartozó növényvilág élvez védettséget. Az ipar vezető ágazataihoz tartozik fafeldolgozás (Baranyi B, et al 2009).

23. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

2003 és 2008 évek között az erdészeti áruk mennyisége növekedett, és 2008-ban érte el a csúcspontját.

2003-tól folyamatosan csökkent a rönk gyártása, amit 2008-ban nagyobb ugrás követett a termelésben. Az ábrán látható adatok alapján azt mondhatjuk, hogy fokozatosan nőtt a fűrészárú mennyisége. Csökkenő tendenciában folyt a tűzifa kitermelése. Minden évben különböző mennyiségű tűzifát termeltek ki (24. ábra).

24. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztika könyv, 2006, 2007, 2009.

4.7. Ökörmezői járás

Kárpátalja egyik legnagyobb védett területe az 1989-ben alapított Szinevéri Nemzeti Park, amely a járás északi részét foglalja el. Területe meghaladja a 400 km2-t. Elsősorban az érintetlen hegyvidéki tájakat, az évszázados fenyőerdőket védik (Zasztavecka, et al. 1996).

25. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A 2003 és 2010 évek közötti időszakban nem történtek nagy változások az erdészeti áruk kitermelésben.

26. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A tűzifa és a fűrészárú kitermelése az Ökörmezői járásban növekedett, a rönk mennyisége pedig csökkent.

4.8. Perecsenyi járás

A járás erdősültsége 61%-os. Az erdőállomány zöme bükkös és gyertyánosbükkös, csupán a Róna-havas lejtőin fordulnak elő lucfenyves bükkösök. AzUng és a Túrja mentén az erdők nagyrészt ki vannak írtva. A Róna-havas deli lejtőin 1200 m fölött kezdődnek a havasi rétek (Bodnár, 1987).

A járás ipara Perecsenyben összpontosul, amely faiparra szakosodott, és legnagyobb üzeme a vegyikombinát (Baranyi B, et al 2009).

27. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

Csökkenő tendenciát mutat az erdészeti áruk mennyisége. 2004-ben volt a legmagasabb a kitermelt fa mennyisége.

28. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A tűzifa mennyisége nem változott az évek során. A rönk és fűrészárú mennyisége pedig csökkent.

4.9. Rahói járás

A járás 16%-a négy nagyobb egységre bontott természetvédelmi terület, amelyeket a Kárpáti Bioszféra Természetvédelmi Terület foglal egységbe. A védetté nyilvánítás oka, hogy óriási kiterjedésben találhatók itt érintetlen erdők, őserdők, és természetesen a hozzátartozó állatvilág védelme sem elhanyagolható. A legnagyobb ezek közül a 10568 ha kiterjedésű Kevele Természetvédelmi Terület. A Fekete-Tisza által kettészelt védett terület a Szvidovec vonulatának keleti felét, a Kevele-patak vízgyűjtőjét és a Csomohora-gerinc nyugati, délnyugati részét foglalja magába. A terület 22%-a őserdő, melynek több mint fele bükkerdő, kisebb része pedig tűlevelű társulásokból áll. Ezekben az erdőkben nagyon sok olyan védett állat él, melyek élőhelye máshol már megszűnt, vagy megszűnőben van. Nagyságrendileg a 8290 ha területű Máramarosi Természetvédelmi Terület a járás déli részén, a román határ mentén található. Ezen belül helyezkedik el az Északkeleti-Kárpátokban legelsőként 1912-ben alapított védett területet. Mintegy 29%-ot tesz ki az őserdő aránya, amelynek 66%-a tűlevelű. A 6477 ha-os Csomohorai védett területen 33%-ot teszi ki az őserdők aránya, melynek 92%-a tűlevelű erdő. A Kuzij-Szvidovec Természetvédelmi Terület kiterjedése 4533 ha, két egymástól 25 km-re lévő részre osztva. A déli egység a Kuzijpatak vízgyűjtőjén, az északi a Kaszó folyó felső folyásánál található. Az előbbi területe a Máramarosi-masszívum idős mészkőkibukkanásaira esik, ezért nemcsak az itteni ős bükköst védik, hanem a különleges, foltokban megjelenő, karbonátos összletekhez köthető társulásokat is. Az őserdő aránya 52%, melynek 97%-a bükkerdő (Brendli – Dovhanics, 2003).

Rahón található a Kárpátaljai egyik legnagyobb erdőkombinátja. A Rahói járásban legnagyobb a fakitermelés. Itt találhatóak a legnagyobb fa feldolgozó gyárak is.

29. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

Az erdészeti áruk mennyisége évről évre csökkent. 2000-ben volt a legkevesebb mértékű gyártás.

30. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

A rönkök gyártása a Rahói járásban 2003-tól csökkent, és 2008-ban legkevesebbet gyártottak. Egyértelmű növekedő tendenciát mutat a fűrészárú gyártásához kitermelt fa mennyisége. A kitermelt fa mennyiségének csúcspontja 2007-ben érte el.2003-tól csökkenni kezdett a tűzifa kitermelése 2010-ig.

4.10. Szolyvai járás

A járás erdőborítottsága 64%-os, a domináns fafajta a bükk (Bodnár, 1987). A térség fő ipari központja is Szolyva. A járásközpont termelésében a faipar játssza a vezető szerepet (Baranyi, B et al2009).

31. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Minden évben változott az erdészet mennyisége, de észre vehető, hogy nőtt a fa kitermelése.

32. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Az ábrán látszik, hogy mind három termék mennyisége fokozatosan nőtt 2003-tól 2008-ig.

4.11. Técsői járás

8800 hektáron található bükkerdő, amelynek 90%-a őserdő (Brendli – Dovhanics, 2003). Gazdaságilag elsősorban papírgyártás és fafeldolgozás, illetve az ezekhez a tevékenységekhez szükséges gépgyártás jellemző az ipari tevékenységre. A megye nagy erdőkombinátjai Királymezőn és Taracközön találhatók (Baranyi B. et al 2009).

33. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

Az erdészeti áruk mennyisége 2003 és 2010 közötti időszakban növekedő tendenciát mutat.

34. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.

A fűrészárú és a rönk mennyisége fokozatosan nőt, de már a tűzifa mennyisége pedig majdnem nem változott.

4.12. Ungvári járás

A járás erdőborítottsága 25%-os, de a síkvidéken a 10%-ot sem éri el. A domináns fafajták a tölgy (a síkvidéken a kocsányos, az alacsonyabb hegyvidéken a kocsánytalan), a magasabb térszíneken a bükk (Bodnár, 1987).

Furnér- és bútorgyártó kombinát termel még Ungváron (Fodor Gy., 2006).

35. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Nagyon nagy növekedés történt az erdészeti áruk kitermelésben az évek folyamán.

36. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Az Ungvári járásban az évek folyamán mind három termék mennyisége fokozatosan növekedett.

4.13. Volóci járás

A járás erdőborítottsága 56%-os, ami 33,3 ezer hektárt jelent. A jellemző fafajták a bükk, a magasabb szinteken a fenyő. A természetvédelmi objektumok közül a Roszisnij Erdővédelmi Rezervátum és a Hóra Viszokij Kaminy Komplex Rezervátum emelhető ki (Bodnár, 1987). Gazdasági helyzetét illetően a térség fő ipari központja Volóc. A járásszékhelyen főként a faipar játssza a főszerepet (Baranyi B. et al 2009).

37. ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Évről évre az erdészeti áruk mennyisége nőtt és 2007-ben érte el a csúcspontját.

38. ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

Mind három termék mennyisége fokozatosan nőtt.


Összegzés

A munkám témája „Kárpátalja erdősültségének változása 2000 és 2010 között a statisztikai adatok tükrében”. Az adatokat a Kárpátalja statisztikai könyvekböl szereztem meg.

A fakitermelés mértéke az utóbbi 10 évben nem változott. A kutatásaim során azt figyeltem meg, hogy az adatok közül a legnagyobb mennyiségü fát vágták ki 2008-ban, amikor 23,5 ezer hektáron kivágták fát. Majdnem minden évben egyforma mennyiségű fát ültettek, 2009-ben volt a legkevesebb. 10 év folyamán nem látható eltérést.

Jól látható, hogy az erdőfelújítás messze elmarad a fakitermeléstől. Az egy hektárra számolt fanövekedés Kárpátalján 5,2 m³, vagyis a megye erdeiben évente 2,3 – 2,8 millió m³ faállomány növekedés figyelhető meg. A kitermelhető faállomány 1,3–0,8 millió m³, amelynek csak egy része (300–500 ezer m³) kerül kivágásra(Sztudenyak,– Krajilo, 2001).

Az erdővel borított területek csökkenéséhez kis mértékben közrejátszottak az erdőtüzek is. Évente átlagosan két bejelentett erdőtüzet regisztráltak (Izsák T., 2012). 2000-ben Kárpátalja területén 27 erdőtüzet regisztráltak, ami akkor 51 hektárt területet elpusztitot.

A faipar számára vágják ki a legnagyobb mennyiségű fát. Kárpátalján legfejlettebb a fafeldolgozó ipar Ukrajnán belül, itt használják fel a legtöbb fát.

A kivágott fa felhasználása során rönkből készül a legtöbb, a fűrészárúból pedig a legkevesebbet. A megye korábban gazdag erdőkészleteire alapozva fejlődött ki az itteni erdő- és fafeldolgozó ipar.

A legjelentősebb fakitermelő központok ma Kárpátalja keleti részén helyezkednek el, míg fafeldolgozó üzemek megyeszerte megtalálhatók. Az ágazat termékskálájának élén a különféle fűrészárúk, furnérlemezek, parketták és bútorok állnak, de az egyes termékcsoportok termelési mutatói az utóbbi években eltérően alakultak (Fodor Gy., 2006).

 


Резюме

Тема моєї роботи «Зміна лісистості Закарпаття в 2000-2010 рр. в дзеркалі статистики». Дані я отримала з книг «Закарпаття. Статистичний щорічник».

За останні 10 років не відбулися значних змін в лісозаготівлі. Під час моїх досліджень я довідалась, що в 2008 році найбільш кількість дерев були вирубані. Майже щороку ту саму кількість дерев саджають.

Щороку в середньому дві лісові пожежі реєструються. У 2000 році на території Закарпаття 27 лісових пожеж були зареєстровані.

Із за деревообробній промисловості вирубують найбільш кількість дерев. Тут на Закарпатті найрозвиненіша, лісова промисловість.

Найбільш важливі виробництва деревини знаходяться у східній частині області.


 

Felhasznált irodalom

1. BARANYI, B. 2009: Kárpátalja. Pécs-Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó

2. BODNAR, V. (szerk.) 1987: Prirodnyi bagatsztva Zakarpattya [Kárpátalja természeti kincsei], Uzshorod, Kárpáti.

3. BRENDLI, U. – BEAT – DOVHANICS, J. 2003: Praliszi Vcentri Jevropi. Putivnik poliszah Karpatszkovo bioszfernvo zapovidnika [Őserdők Európa közepén. Kalauz a Kárpáti Bioszféra Rezervátum erdeiben]. Rahiv, Federalnij insztitut doszlidzseny liszu, sznyigi i landsafiv; Birszmendorf, Svejcarija. Karpatszkij bioszfernij zapovidnik.

4. FODOR, GY.2006: The role of the Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian College in the improvement of human resources of Transcarpathia. In: SÜLI – ZAKAR, I. - HORGA, I. (ed.): Regional Development in the Romanian-Hungarian Cross-Border Space - From Nation al to European Perspective. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 159-168. o.

5. HNYIDENKO, V. (ГНІДЕНКО В.І.) 1997: Az erdő felújítása és alakítása az irtásokon (Відновлення і формування лісу на вирубках). „Patent” kiadó, Ungvár, p. 72.

6. IZSÁK, T. 2012: A katasztrofális árvizek természeti és antropogén tényezőinek vizsgálata Kárpátalján, PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola, Pécs

7. KÁRPÁTALJA 2006. Statisztikai évkönyv (Закарпаття 2006. Статистичний щорічник). Ужгород, Закарпатське обласне управління статистики, 2007. 590 p.

8. KÁRPÁTALJA 2007. Statisztikai évkönyv (Закарпаття 2007. Статистичний щорічник). Ужгород, Закарпатське обласне управління статистики, 2008. 574 p.

9. KÁRPÁTALJA 2009. Statisztikai évkönyv (Закарпаття 2009. Статистичний щорічник). Ужгород, Закарпатське обласне управління статистики, 2010. 542 p.

10. KÁRPÁTALJA 2010. Statisztikai évkönyv (Закарпаття 2010. Статистичний щорічник). Ужгород, Закарпатське обласне управління статистики, 2011. 542 p.

11. KÁRPÁTALJA 2011. Statisztikai évkönyv (Закарпаття 2011. Статистичний щорічник). Ужгород, Закарпатське обласне управління статистики, 2012. 542 p

12. KOMENDAR, V. (КОМЕНДАР В.І.) 2008: Kárpátalja állami erdőalap erdeinek jelenkori állapota és küzdelem az árvizekkel és a zöldárral (Сучасний стан лісів держлісфонду Закарпаття та заходи боротьби з паводками і повенями). „Negyilja Market”, № 21, 2008. május 24–30, Ungvár

13. KRUGLOV, SZ. SZ.. (szerk.) 1986: Tektonyika Ukrajinszkih Kárpát. Objasznyityeljnaja zapiszka k tektonyicseszkoj kartye Ukrajinszkih Kárpát, maszstab 1:200 000 [Az Ukrán-Kárpátok szerkezeti földtana. Magyarázat az Ukrán-Kárpátok 1:200 000-es léptékű szerkezeti földtani térképéhez]. Kijev, Izdatyeljsztvo Naukova dumka.

14. LAZARENKO, J. K. – LAZARENKO, E. A. – BARISNYIKOV – MALIGINA, O. A. 1963: Minyeralogija Zakarpattya. [Kárpátalja ásványtana]. Lvov, Izdatyeljsztvo Lvovszkovo Unyiverszityeta.

15. NÉMETH, T. – PÁSZTOR, L. – SZABÓ, J. – VÁRALLYAY, GY. 2003: A vízgyűjtő talajai. In: TEPLÁN I. (szerk.): A Tisza és vízrendszere. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, p. 86.

16. RUSCSAK, M. – PAGYAK, V. (РУЩАК М.Ю. – ПАДЯК В.І.) 2004: A gazdálkodás rendszere a Kárpátaljai területen 1991–2004 években (Система хозяйствования в Закарпатской области в 1991–2004 годах). „Pagyak V.” Kiadó, Ungvár, p. 28.

17. SZIDORENKO, A. V. (főszerk.) 1966: Geologija SZSZSZR. Tóm XLVIII, Kárpáti. Csaszty 1. Geologicseszkoje opiszanyije [A Szovjetunió földtana. XLVIII. kötet, Kárpátok. I. rész. Földtani leírás]. Moszkva, Nyeda.

18. ZASZTAVECKA, O. – ZASZTAVECKIJ, B. – GYITCSUK, I. – TKACS, D. 1996 Geografija Zakarpatszkoji oblasztyi [Kárpátalja megye földrajza], Ternopil, Pidrucsniki i poszibniki.

19. http://uk.wikipedia.org


Ábrák jegyzéke

  1. ábra: A kivágott fa mennyisége, összesen, ezer m3
  2. ábra: Erdészeti kivágás, ezer m3
  3. ábra: Fakitermelés összesen, ha
  4. ábra: Az erdőkészletek felújítása, ha
  5. ábra: Erdőtüzek száma Kárpátalján, db
  6. ábra: Az erdőtüzek által elpusztitot területek, ha
  7. ábra: Az erdőtüzek által elpusztitot fs értéke, ezer hr.
  8. ábra:Az összes forgalomképes kitermelt ipari fa, ezer m3
  9. ábra: A kivágott fából készült termékek százalékos eloszlása 2000 – 2010
  10. ábra: Fűrészárú, ezer m3
  11. ábra: Tűzifa, ezer m3
  12. ábra: Rönk, ezer m3
  13. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Beregszászi járás)
  14. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Beregszászi járás)
  15. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Huszti járás)
  16. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Huszti járás)
  17. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Ilosvai járás)
  18. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Ilosvai járás)
  19. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Munkácsi járás)
  20. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Munkácsi járás)
  21. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Nagybereznai járás)
  22. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Nagybereznai járás)
  23. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Nagyszőlősi járás)
  24. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Nagyszőlősi járás)
  25. ábra:Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Ökörmezői járás)
  26. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Ökörmezői járás)
  27. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Perecsanyi járás)
  28. ábra:Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Perecsenyi járás)
  29. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Rahó;bra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Rahói járás)
  30. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Rahói járás)
  31. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Szolyvai járás)
  32. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Szolyvai járás)
  33. ábra:Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Técsői járás)
  34. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Técsői járás)
  35. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Ungvári járás)
  36. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Ungvári járás)
  37. ábra: Az erdészet áruk mennyisége (munkák, szolgáltatások), összesen, ezer m3 (Voloci járás)
  38. ábra: Faipari termékek mennyiségének változása (m3) (Voloci járás)

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: Kárpátalja földterületi szerkezetének változása 2000-2009 között, ezer ha

2. táblázat: Az erdő- és fafeldolgozó ipar fontosabb termékei Kárpátalján, 2003-2007


Térképek jegyzéke

1.térkép: Kárpátalja elhelyezkedése Ukrajnában

2. térkép: Kárpátalja erdővel borított területei (szürke szín – erdővel borított területek).